2014. december 21., vasárnap

Nyílméreg szekció - Ranitomeya amazonica

Ranitomeya amazonica (Schulte, 1999)

Az alap fajleírás Schulte-tól származik 1999-ból, aki a Peru keleti részén található Iquitos település közeléből gyűjtötte példányait. A fajt korábban a R. ventrimaculata alfajának tekintették, de a 2011-es Brown es Twomey által vezetett revízió nyomán kiderült, hogy a R. amazonica önálló faj, sőt, a vizsgálatokból kiderült az is, hogy az addig R. ventrimaculata-nak hitt faj is R. amazonica. (1935-ben Shreve által leírt R. ventrimaculata fajtípus megegyezik a R. duellmani fajjal, így ma ezt a fajt R. duellmani helyett nevezzük R. ventrimaculata-nak).

A faj több, egymástól elszigetelt populációval rendelkezik. Brazíliában az Amapá, Amazonas, Pará régiókban találhatóak meg. Kolumbiának a délkeleti csücskében lelhető fel populáció, közel a Perui-Brazil határhoz. Guyana déli részen, Upper, Takutu-Upper és Essequiba régiókban találkozhatunk példányokkal. Francia Guyana területén Cayenne és Saint-Laurent-du-Maroni régióiban élnek egyedek. Peru Loreto régiója adja a helyet a faj típuspéldányának.

R. amazonica populacióit piros szín jelzi

A terráriumban tartott R. amazonica-k többsége két területről származik. A Ranitomeya fajokban amúgy is gazdag perui Iquitos város közeli esőerdő, illetve Francia Guyana. Mind a francia guyanai és mind a perui Iquitos közeli területre jellemző a magas páratartalom. Alacsony a légmozgás sebessége, így a párás levegő könnyen megmarad a sűrű elsődleges, azaz nem háborgatott erdőben. A hőmérséklet eloszlása egész évben egyenletes, maximuma egész évben 30C korul mozog, a legalacsonyabb hőmérséklet pedig 21C, ami éjszakai lehűlés következménye. Az átlagos hőmérséklet napközben 27C, ami az éjszaka közepén 2-3 fokkal kevesebbre csokken.

Erdőrészlet Francia Guyana területéről

Mindkét élőhelyre jellemző, hogy a csapadék csendes eső formájában érkezik. A meleg évszakban (Francia Guyana Aug. - Nov., Iquitos Sept. - Dec.) jelentkezhetnek erősebb záporok, zivatarok
Mindkét területen egész évben egyenletesen oszlik el a nappalok hossza, ami 12 óra.


A faj példányai általában 2 méternél alacsonyabban találhatóak meg a fákon, illetve az azokon megtelepedett epifita növényeken. Élőhelyeiken broméliák közelében élnek, ahol a levéltőben összegyűlt vizet használjak fel ivadékaik elhelyezésére. Legjellemzőbb növények Aechmea aquilegia, Catopsis berteroniana és Pitcairnia fajok.

R. amazonica "French Guyana" az ideiglenes terráriumomban

Élőhelyükön járva nagyobb az esély, hogy előbb halljuk berregésüket, mint kis színes testüket. Az ivarérett hímek 4200-5800hz közötti rövid pergő dallamot ismételgetnek akar 20-49 alkalommal percenként.

A faj kis méretű, 16-19mm közötti a testük hosszúsága. Nőstények általában zömökebb, kerekdedebb testtel rendelkeznek, de ez nem biztos támpont a nemek elkülönítésében, ugyanis egyes falánk hímek is elég testesek lehetnek. Legbiztosabban akkor állapíthatjuk meg a nemeket, ha megfigyeljük a párzást, vagy a peték felfedezése után valamelyik kerekebb állatunk hirtelen lefogyott. Valamint csak a hím énekel.

Színezetében két típus figyelhető meg. Az altípus alapszíne fekete, ahol a has kékes hálós mintázatot mutat, ami folytatódik a végtagokon. Az áll mintázatának színe megegyezik a haton általában hosszanti irányú csíkokkal, amik apró, hálós szerkezetben végződnek a béka ülepe felé. A haton levő csíkok megszakadhatnak vagy össze is olvadhatnak.

A perui populációban a hát színére a narancs és a vörös jellemző, azonban Evan Twomey talált citromsárga hátszínnel rendelkező példányt Iquitos-tól 41km-es távolságban, ami a francia guyanai populációra jellemző. A francia guyanai citromsárga hatszínű populációt sok helyen meg R. ventrimaculata “French Guyana” néven emlegetik.

Másik típusa színezetének az “Arena Blanca”, amit M. Pepper es M. Sanchez-Rodrigez irt le 2007-ben. A faj nagyban hasonlít a R. reticulata-ra, azonban több jegye mellett, a hím éneke teljesen megegyezik a R. amazonica hívásával. Ebben az esetben egy Müller-fele mimikriről van szó, amikor az egyazon ellenségtől tartó rokon fajok ugyanazt a színezetet viselik a nagyobb túlélés érdekében.

R. amazonica "Arena Blanca" fotó: Jason Lee Brown - dendrobates.org

Talán ez az egyik legegyszerűbben tartható faj Ranitomeya nemzetségből. A békák kis méretük ellenére igencsak falánkak és hasonló méretű más fajokkal együtt nevelve hamar azon kaphatjuk magunkat, hogy eleszik az összes eleseget a másik fajok elől, ezert érdemes őket külön nevelni. (Ezt a tapasztalatot az a svéd tenyésztő is megerősítette, akitől én szereztem be a békáimat). Szívesen fogyasztják az ugróvillást, levéltetvet és a kis muslincát (D. melanogaster). A különféle trópusi ászkarákok jó szolgálatot nyújtanak a terrárium karbantartásában, de ezeknek a kis békáknak nem jelentenek olyan finom falatot. Természetesen a napi etetésről és az eleségállatok folyamatos vitaminozásáról nem szabad megkeletkezni.

Terráriumukat úgy alakítsuk ki, hogy elegendő mászási felület legyen számukra. Sokat mozognak a hátfalon, illetve a magasabban elhelyezett tereptárgyakon, így igyekezzünk magas kialakítású terráriumot választani állatainknak. A kiválasztott párnak egy kisebb, 30cm x30cm x45cm kiterjedésű terrárium is elegendő, de tarthatjuk őket kisebb csapatban is, ekkor természetesen gondoskodnunk kell nagyobb terráriumról, több mászási, bújási lehetőségről. Nem jellemző erős területtartás, sokszor csoportosan bújnak meg egy egy sötét filmesdobozban.

Mivel a természetben is javarészt broméliák közelében élnek, érdemes ezen növényekkel beültetni a terráriumot. A broméliák nem csak mutatós növények a terráriumban, hanem kitűnő petézőhely is a békáknak. Ugyanerre a célra használhatunk üres filmesdobozt is. Oldalukat kifúrva és egy tapadókoronggal kombinálva fel is tapaszthatjuk a terrárium oldalara, vagy más megoldassál rögzíthetjük fára és tereptárgyakra. Érdemes többfelé pozícióban elhelyezni a filmesdobozokat mert még fajon belül is eltérhetnek a szokások, hogy mibe, milyen módon szeretnek petézni az állatok. A kis hímek igen fiatalon, már 6 hónapos korukban is megszólalhatnak. Teljes kifejlettségüket 9-10 hónaposan érik el.

Nagyon aktív kis békák, így sokat láthatjuk őket a terráriumban mozogni. Megfelelő páratartalmat napi kétszeri permetezéssel, vagy automata öntözőrendszerrel oldhatjuk meg.

A békák nem csak etetésnél mutatják magukat

Ha az állataink megfelelően érzik magukat, a hím hívására pozitívan reagál a nőstény és követi őt az által ideálisnak ítélt párzóhelyre. A petéket általában a bromélialevél tövében vagy a filmesdoboz alján összegyűlő víz széléhez rakjak, vagy akar bele a vízbe is. A természetben a broméliát használjak petézőhelynek. Egy nősténytől 2-6 szürke petére számíthatunk, de van feljegyzés nőstényről ami 10 petét is képes volt rendszeresen lerakni. Csapatban tartva előfordulhat, hogy a hím több nősténnyel is párzik, így több petét is találhatunk.

A peték kelése általában 10-12 napig tart a hőmérséklet függvényében. A hím gondoskodik a kikelő kis szürke ebihalakról, amiket egyesével helyez el egy bromélialevél tövébe, ahol összegyűlt egy kis víz. Terráriumi körülmények közt állataink a kis filmesdobozokban és más tereptárgyakban létrejövő kis tócsákat is használjak az ebihalak elhelyezésére. Természetben megfigyeltek, hogy termések, fák üregeiben létrejövő kis tavakat is használjak a hím békák mint ebihal bölcsőde.
Az ebihal mindenevő. A természetben szúnyoglárvákat, algát és minden “ehetőt” elfogyasztanak ami a kis tavukba belehullik. Az ebihalak kannibálok, így mindenképpen érdemes külön nevelni az ebihalakat.

Poelmann és Dicke 2007-ben a francia guyanai populációnál megfigyelte, hogy a száraz időszakban egyes hímek a jobb túlélés érdekében frissen kikelt ebihalakat helyeztek egy már fejlődő ebihal melle, így biztosítva a gyorsabb fejlődést az egyre kevesebb vizet tartalmazó broméliatölcsérben. Ezen eseteket leszámítva a hím, az ebihal elhelyezése után nem gondoskodik tovább az ivadékokról. Hőmérséklettől függően 60-80 nap alatt alakulnak át szárazföldi életre alkalmas békává. A kicsik méretüknek megfelelő élő eleséggel táplálhatóak.

2013. június 14., péntek

Üvegkád - Vörös és fekete

Vörös és fekete, azaz a Stendhal-hal.

Egy akvarista üzletbe belepve mindenki szeme megakad ezen a skarlátvörös és fekete kontrasztjával tündöklő halon. Nemhiába kapta magyar névnek a Stendhal-hal elnevezést, Stendhal Vörös és fekete c. művére utalva. Nekem is az első halas gyerekkori emlékeim közt szerepel, amikor üveges ismerősünknél járva rácsodálkoztam a hatalmas akváriumra és az akváriumban fürgén ficánkoló fekete-vörös halra. Ahogy lenni szokott, mindentudó makacs tizenévesként én is belezsúfoltam az akkor 60L-es társas akváriumomba, ahol hamar rá kellett jönnöm, hogy folytonos zaklatásaival nem tett jót az akvárium lakóközösségének, akárcsak Miklós a barátok közt-ből, folyton ármánykodott.

Epalzeorhynchos bicolor


Szóval mindenki ismeri legalább látásból ezt a halat és a róla keringő alattomos pletykákat. Nos ezen pletykák igaznak is bizonyulnak. A korábban Labeo bicolor-ként ismert hal fiatal korában igen békésen elvan a faj és a nem faj társaival, majd a serdülőkori hormontúltengés miatt egyre inkább előjön belőle a felnőttevalás, és felveszi a maga mogorva, senkit sem kedvelek stílusát. Az akváriumban elért 12-15cm-es méretével (a természetben akar nagyobb is lehet(ett?)) igen nagy ramazúrit és ijedelmet tud kelteni a többi hal között, így érdemes megfogadnunk a legalább 200L-es akvárium méretet, ha emellett az érdekes színkombinációjú hal mellett döntünk. Természetesen csak egy példányt próbáljunk meg gondozni, jobb békességben jeligére és igyekezzünk eltérő testformájú és színezetű halakkal elhelyezni egyazon akváriumba.

Ugye említtettem, hogy Labeo bicolor. Bicolor ugye a kétszínűségre utal, ami az esetünkben a vörös és a fekete. Mind a mai napig sok helyen, meg nagykereskedők árlistáiban, kereskedésekben is Labeoként adják el, holott már egy ideje a kimondhatatlan nevű Epalzeorhynchos nembe sorolták a fajt ami gyógyító szájat jelent. Az első egyedekről készített leírás 1931-ből származik, amit Hugh McCormick Smith amerikai halbiológus készített a Chao Phraya folyóból kifogott egyedekről. Biztosan sosem fogjuk megtudni milyen gyakori volt ez a hal Bankoktól délre elterülő területeken, talán akkor sem volt egy minden nap látható halfaj, de hogy manapság ez nagyon is igaz, az biztos. A faj a CITES vörös listáján szerepel mint kritikusan veszélyeztetett faj, hála pompás színeinek, ami miatt keresett volt akvarista berkekben és kegyetlenül lehalászták őket a folyókból. 1996-ban a természetben kihaltnak nyilvánítottak a fajt, azonban 2011-ben egy maréknyi populációra bukkantak a Chao Phraya folyóban. Korábbi feljegyzések azt fogalmazzak meg, hogy Thaiföld más vizeiben is megtalálható volt, mint a Mae Klong és Bang Pakong folyókban és Thaiföld legnagyobb édesvizű mocsarában, a Bueng Boraphet-ben.

Mae Klong, Chao Phraya es Bang Pakong folyok torkolatvidéke Bangkoktól délre.


A pontyfélékhez tartozó hal a hazai marnánk testalkatára emlékeztet minket. Hengeres, koromfekete teste vörös farokúszóban végződik. Csak a farokúszó vörös színű. Létezik egy rokon faj, az E. frenatus mely halványabb, inkább már szürke testszínnel bír és minden úszója narancsos-vöröses. Van mindkét fajnak albínó változat is, ahol értelemszerűen a test fehéres, sötét pigmentektől mentes és az úszók valamint a szem vörös. A természetes élőhelyén a folyok fenekén keresi táplálékát finom kis bajuszállai segítségével. Mogorva természete miatt valószínűleg egyedül folytatja a kutatást az élelem után. Szubtrópusi terület lévén nincsenek nagy ingadozások a víz hőmérsékletét illetően, 25ºC és 28ºC között ingadozik, így mindenképpen fűtött medencében ajánlatos tartani. Igyekezzünk olyan talajt választani, mely nem okoz sebesülést halainknak az éles szeleivel. Dúsan benövényesített és búvóhelyekkel jól ellátott akváriumban remekül érzi magát. Azt ugye mondanom sem kell, hogy élőhelyen lágy vízben lubiczkol, de akváriumban a csapvíz tökéletesen megfelel tartására.

E. frenatus


Természetes táplálékaként alga, csigák, rovarok lárvája szolgál és minden ehető amit a vizekben talál. Akváriumi körülmények közt szinte minden táplálékot elfogyaszt, de ha azt szeretnénk, hogy megtartsa markáns színeit, igyekezzünk számukra elő vagy fagyasztott táplálékot biztosítani. Ínyenc csemege lehet számukra az uborka, saláta, borsó és más zöldségek, lehet kísérletezni. Azonban ezen zöldségeket ne hagyjuk sokáig az akváriumban, mert hamar infuzoriásodáshoz vezethet.



Elérkeztem a kedvenc részemhez, a szaporodáshoz. Az akváriumban tartott halaknál mindig ez a téma fogott meg a legjobban, mely halak, milyen módon biztosítják a faj fennmaradását. Kedves kis halunk az úgynevezett problémahalak csoportjába tartozik, mivel akváriumi körülmények közötti szaporodásukról vajmi keveset tudunk és nem is nagyon vannak sikersztorik velük kapcsolatban. Ha jól csalnak az emlékeim egy '90-es  évek közepi Akvárium Magazinban olvastam egy cikket, amiben egy svédországi akvaristának sikerült szaporodásra bírnia a halakat. Ha valakinek esetleg meglenne a cikk, örülnek ha megosztana a részleteket. Ha jól emlékszem a halakat sötétben és lehűtve tartotta egyesével, majd engedte őket be a tágas tényészmedencébe, ahol sikeresen leikráztak. A hűtés valószínűleg stimulációja lehetett a monszun időszaknak, mikor is a víz kissé lehűl. Tényészsikerek elmaradásának az is az oka, hogy több egyed együtt tartása igazi kihívás a morcos természete miatt. De ha a sikeres ivás végbemegy, az valamely sötét helyen, mint például egy barlangüregben történik, ahová szabadon szórják el az ikrákat. Egy jól megtermett nőstény akár ezernél is több ikrát szórhat szét. Az ivadékok két napra rá kelnek ki az ikrákból és további 24 ( más forrásokból 16-18 óra) óra elteltével szabadon úsznak a kishalak. Egyből képesek elfogyasztani a frissen keltett sórákot és további felnevelésük sem jelent gondot. A 6-10 hetes fiatalokon mar megjelenik a vörös szín a farokúszón. A kifejlett egyedeknél a nőstény valamivel nagyobb és vaskosabb, sokszor a has halványabb árnyalatot mutat és a hímek páratlan úszói hegyesebben végződnek.

Ha ilyen nehézkes a tenyésztése, a természetben szinte már nem is megtalálható, akkor hogy kerülnek az állatkereskedések kínálataiba? A megoldás a hipofízis. Ezt a hormonkezelési eljárást használják a hazai halgazdaságok a ponty és egyéb haszonhalak szaporítására. Nos, Thaiföldön nem a mi pontyunkat injekciózzák, hanem a Stendhal-halakat. Hatalmas mennyiségben gyártják ezeket a halakat, sok más problémás halhoz hasonlóan. Évente több százezer halat nevelnek ezeken a szabadtéri thai halfarmokon.

Thai halfarm


Ha ilyen halat tartunk, feltétlen gondoljunk arra, hogy a természet egy olyan teremtményét tartjuk üvegmedencéikben, amit mar sikeresen eltávolítottunk a valódi élőhelyéről...

2012. november 6., kedd

Estimese : Rio Negro

ha esetleg eddig nem tudtad, hogz hogyan fogják be a halakat, most megtudod :) igaz, hogy németül hablatyolnak benne, de a képek magukért beszelnek ;)


2012. november 2., péntek

RE: Akvarisztika hobbijellegének megmaradása, avagy diktáljanak a hobbiakvaristák végre!

gondoltam pár szóban reagálok Aquad legutóbb közzétett gondolatebrésztő írásához.

valóban nehéz elképzelni ha csak Budapestet nézem, hogy egy milliós nagyvárosban nem lenne-e igény arra, hogy heti vagy akar kétheti rendszerességgel összejöjjön néhány hobbiját szerető ember, ahol kötetlen beszélgetés vagy előadások lennének.  de ha szigorúan vesszük létezik is ilyen, a Harcsa Utca majd minden vasárnap nyitva áll...

ma mar rengeteg oldal fenn van a majd mindenki által használt facebookon, így remek ingyenes felület állna rendelkezésre az összejövetelekre való meghíváshoz. biztos vagyok benne, h valaki ismer meg valakit akit érdekelne és így szép láncolatban csak csak össze lehetne hozni egy hetente összejáró közösséget. a legapróbb kezdőktől kezdve a nagy öregekig. apropó, nagy öregek.
szerintem nem szükséges az, hogy minden áron ők vezessék. sokan pont azért nem mernek nekiállni, mondván, hogy nincs elég tudásuk hozza. nem is tudás kell, képesség arra, hogy összetartson egy kis közösséget. nem neki kell nekimennie az előadásoknak és mindenre kiterjedő tudással rendelkeznie, hanem azoknak az embereknek akiket maga mögé tud állítani. az sem baj ha valaki csak 1-1 szűkebb témába mélyed bele. biztos érdekes lehet egy üveges előadása is az üvegvágás technikájáról, fortélyairól, biztos többet tud az üvegről mint mi...
szóval nem kell mindig a nagy öregekre várni...

való igaz, személyes találkozásokkal sokkal közvetlenebb ismeretségek, barátságok alakulhatnak ki, de azért az internetes kapcsolattartást sem tartom olyan ördögtől való dolognak. manapság a mobilitásnak köszönhetően egyre többen élnek más országokban, ahonnan szerzett tapasztalataikat, élményeiket meg tudjak osztani a többiekkel. vagy teszem azt a külföldi akvaristákkal való kapcsolattartásnak is ez a legjobb módja. de való igaz, nem ők lesznek azok az ismerősök, akik hétvégén segíteni fognak üveget ragasztani az új halodához, de tapasztalataik és tudásuk mindenképpen jól jön. el kell fogadnunk, hogy ők ilyen mértékben maradnak a virtuális ismerőseink.

pont a napokban gondolkodtam el én is azon, hogy külföldi példákon felbuzdulva (pl: http://www.aquanet.tv/) össze lehetne dobni, kis, pár perces ismeretterjesztő videókat egy-egy halfajról, szűrési technikáról, miegymásról és nem is kellene hozzá saját oldal, hisz a youtube kitűnő és mindenki számára elérhető felület. sokan most is tesznek közzé rajta videókat saját kis élményeikről, de tehetnék mindezt szervezett keretek közt is. vagy Aquad által említett videokonferencia. tudjuk, hogy működik, anno az Amerikai Pite c. filmben is működött :D

jó elmélkedést :)

2010. november 21., vasárnap

Webárium - Dendrobase.hu

na csak egy gyors helyzetjelentés. van egy tematikus oldal, csakis nyílméregbékákról. Dendrobase.hu. szerencsére van egy kis mozgolódás is rajta, tagok naplózgatnak miegymás. az én korábbi oldalamról is sok minden átkerült oda, úgyhogy ott is el lehet őket olvasni :)
aki még nem tudta volna jöjjön oda s dobjuk fel egy kicsit a békás állóvizet :)

ja! és az egykor behalt békás fórum most újra elérhető

2010. november 20., szombat

Cambridge

azt hittem ez itt a kánaán. fel is kerestem a legközelebbi kis boltot. hááát... mindenhol kutya meg macska felszerelések, néhány madaras cuc egy jákó papagáj aztán ennyi. 2 komplett akvárium, mindegyik üresen állt, egy kb 160L-es akvárium, benne pár növénnyel és 10 darab 8 különféle hallal. kicsit megdöbbentett a kínálat, így halakat eladni. gyorsan végig is mentem az üzleten, kilépve becsuktam az ajtót erre áramszünet lett a környéken, fasza :)

másnap egy nagyobb volumenű üzletbe látogattam, közel a vasútállomáshoz, mindenféle áruházak, köztük egy kis áruház. benéztem, mint egy fressnapf csak állatok is vannak. hörcsögöknek maga a mennyország, mindegyik lény külön, mindenkinek kis mászóka, két féle kaja, szellőzés minden. hüllőkből már csekélyebb a felhozatal, 4 terráriumból 3 üresen állt, egyben meg egy kaméleon nézegetett kifelé. halas szekció, nem voltam elájulva. akváriumok pár fluval komplett szett, meg 1-2 műanyag játékszett aranyhalaknak! akváriumok egybeszűrve, mind ugyanazzal a talajjal, mind kék háttér. a legközönségesebb halak, talán 15 faj ha volt, aranyhalból meg vagy 8 féle. a halak többsége valami nyavalyában szenvedett.

na mondom akkor megnézem azt a kis boltot az egyik bevásárlóközpont közelébe, 2x is végigjártam az utcát, aztán szomorúan vettem tudomásul, h megszűnt létezni, pedig nagy reményeket fűztem hozzá.

persze, neten előre megnéztem milyen üzletek vannak itt, találtam még egyet kint a fenében, egy szomszédos faluba, mondom remek. aztán a közlekedést kiismerve rájöttem, h megy oda busz, és érvényes oda a mega riderem is, úgyhogy buszra pattantam s meglátogattam a helyet. na, ilyennek képzelek el egy halasboltot, kb ugyanakkora részen van a halas mizéria mint a többi állat, végre egyensúly :) van tengeri részleg is, olyan halakkal amikre mindig vágytam viszont eddig csak neten találkoztam velük és tényleg kb 200 akváriumuk van mint azt hirdetik magukról, gondoltam magamban biztos jó kereskedés lehet ha büszkén mutatják díjaikat, köztök egy 2009-es év akvarisztikai kereskedője. aztán láttam a halakat s munkálkodni a két misimókust. egybe vannak szűrve az akváriumok, aminek a hátránya egyből látszott, az összes egybeszűrt akváriumban ugyanolyan betegek voltak a halak, hol egy kis dara, hol egy kis fátyolbetegség, pompásos...
viszont átlagban a nálunk is kapható halak voltak, azzal a különbséggel, h minden egyes akváriumban egy halfaj, vagy színváltozat volt. az akváriumok lépcsőzetesen vannak egymás fölé pakolva 3 szinten és 4 oszlopban, az egyik oszlopban csakis elevenszülő halak vannak, gondolom itt nagy sláger lehet mint az aranyhal, belőlük itt is volt 8 féle.
aztán a misimókusok épp vakarták az algát az üvegekről meg tisztították a frontüveget. persze, nálunk is cseppfoltos lett a frontüveg, így minden reggel vizes szivaccsal végigdörzsölve, majd ablaklehúzóval végigmentem rajta, finoman csillogott. de itt? rá egy kis cillit a rongyra s azzal dörzsölni az üveget, közben a rongy másik vége meg lóg bele az alatta lévő aksiba... na itt kicsit elszállt a bizalmam, valamint minden akváriumban 1-2 döglött hal, délután voltam ott, nem hiszem, h nem tudtak volna reggel ledögözni..
felső szinten komplett akváriumok kiállítva mindenféle gyártó s kivitel.

viszont sima snassz, üveg akváriumot sehol sem láttam, lehet itt nem dívik, sokkal inkább a designes és minden egyben akváriumok a menők. az eladók mindenhol kedvesek és mosolygósak voltak mint minden üzletben itt...

2010. október 3., vasárnap

Napi helyzet - Reakciók

mostanság még meghalni sincs időm, nem hogy akvarisztkával s azon belül is a netes blogélettel foglalkozzak, de most kihasználva egy pillanatnyi szünetet átfutottam pár kedvelt blogomat. mostanság újra felvetődött a hazai akvarisztikai élet hiányossága, köztük a boltok színvonalának ügye is.

Nigro toporgós írását illetve a kommenteket olvasva én is abban látom a mai hiányosságokat, h csak az egymásra mutogatás megy hol a kereskedő a hibás, hol a vásárló. és valóban, a kereskedőnek van lehetősége arra, h igényt teremtsen. véleményem szerint. neki kell prezentálnia az elérhető lehetőségeket, nem szabad várnia arra, h az ember a neten kutakodva talál egy érdekes halat s holnaptól mindenki vörös badis badist akar majd vásárolni. tudom, ez egy kis koczkázatot rejt, de így nem is lesz erőlelépés, hosszabb távon kéne gondolkozni, nem csak máról holnapra.

a kínálatról eszembe jutott Viktorlantos írása, aki a nano halakat hiányolta. valóban kevés kereskedésben látn őket, akárcsak a kisebb és érdekesebb garnélákat. az üzletben nálunk is van pár törpe razbóra, nannostomusok, kis garnéla miegymás, de kevés ember érdeklődik utánuk, de vannak! és ez a lényeg, mindig örülök mikor egy hozzáértő tér be hozzánk s lehet vele kicsit beszélgetni, nem pedig a sárga, kék és piros halakat szeretne :) de jó, hogy máshol is akad a kínálatban pár kisebb termetű s ritkább hal, teszem azt a vadonban is lehet velük találkozni. más kereskedésben nem jártam de biztos vagyok benne, hogy még akadnak helyek ahol fel lehet őket lelni. de tényleg jó lenne egy olyan kereskedés ahol kizárólag halas dolgok találhatóak és alkalmat teremtenek az igényesebb akvaristáknak a találkozásra, eszmecserére a bőséges ritka halas kínálat mellett. persze ez jelen esetben álom, de hiszem, h megvalósulhat.

egy igényesen kialakított üzlet vonza a tekintetet és a látogatót, de való igaz kevés esetben párosul hozzáértő akvaristával aki megfelelő ismeretek tudatában tudja kiszolgálni a vevőt. szándékosan írtam akvaristát és nem eladót :) Aquad kiáll a kis rendezetlen ugyanakkor hozzáértővel rendelkező boltok mellett ( megjegyzem, nagyon igényesen kialakított üzletet se nagyon látni itthon...) , viszont figyelembe kell venni, h az élet a folyamatos megújulásról szól, nem élhetünk mindig a múltban, emlékezünk milyen is volt régen. hanem a jövőt kell építenünk. ezen kezdeményezés jöhet alulról is, elég csak "A Magyar Akvarsztika Nagyöregje" díj amit remek kezdeményezésnek tartok.

megnt napirendre került a börze és az akvarista találkozók témaköre is. ne akarjunk mindig világméretű eseményeket, nem kell folyton interzoot szervezni a kuszába. találkozzunk spontán, egy kis vendéglőben, kocsmában ahol a füstös légkör mellett repkedhetnek a ph értékek és a latin megnevezések. az ilyen kisebb csoportosulások szerintem sokkal hamarabb célravezetőek lennének, sokkal személyesebb kapcsolat alakul ki mint a netes csevegések következtében, tán ezért is volt régebben igaz hobbi az akvarisztika, mert társas kapcsolatok alakultak ki.

én most így látom a napi helyzetet :)