nem tudom ki mennyire van benne a különféle internetes blogos egyéb világba. nemrég csatlakoztam én is egy microbloghoz a twitterhez. itt 140 karakter áll rendelkezésedre, hogy tudass valamit a külvilággal. ha szerencséd van híres emberek mindennapjaiba nyerhetsz bepillantást.
de nézzük meg ennek a vizes végét. elég sok halas emberke közli itt a blogján, oldalán megjelent legfrissebb cikkekeit. gyors információszerzés mellett még nyerni is lehet! a Tropical Fish Hobbys magazin is jelen van a twitteren és jó kis reklámakciót hírdetett. aki a twitteren kiírja a "@tfhmagazine I entered the FREE July subscription giveaway contest! http://www.tfhmagazine.com/twitter #tropicalfish " szöveget, az automatikusan résztvesz a sorsoláson, amin július minden péntekén kisorsolnak egy embert, aki egy éves TFH digital előfizetést nyer. azaz, egy évig ingyen megkapja a TFH digitális változatát, amit az oldalon keresztül elérhet.
a következő sorsolás 31.-én lesz, még nem késő elkezdeni :)
ja, és ami miatt postolta, hogy majd egy hete én nyertem az egyik előfizetést :)
fél éve láttam elsőként Matt Pedersen, a MOFIB fórumának alapítójának akváriumáról készült videót. de most elérkezett az idő, hogy postban is megemlékezzek róla hisz nem mindennapi, hogy az akváriumban bohóchal és harlekin levélhal ikrázzon, na és egyszerre!
A harlekin levélhalak szaporodását és növekedését alaposan, naponta nyomon követhette minden érdeklődő a MOFIB fórumán .
Pedersen egyébként néhány, egyenként kb. 90L-es akváriumban tartja a halait, és elég jól, mert elég tekintélyes mennyiségű fajt sikerült már szaporodásra bírnia, és a kicsiket felnevelni. egy kis lista az eredményeiről: klikk
korábban postoltam már egy videót valamicske 11ezer literes aksiról, amibe a pacák búvárosdit játszhatott. nos, azt hiszem az az aksi ennek az ívatómedencéje lehet. ha minden igaz ez Európa legnagyobb magánkézben lévő akváriuma és csupán 105 ezer liter vizet tartalmaz . ha ez eldurran az egész kerület úszik.
Számomra az egyik legkedvesebb halak a lazacok közé sorolt Nannostomusok. Nevük jelentése „kicsi szájú”, ami a magyar névben is megmutatkozik, őket hívjuk törpeszájú halaknak. Külföldön mint ceruzahal (pencilfish) néven terjedtek el. A törpeszájú elnevezés testi jellegzetességükből adódik.
rivalizáló N. beckfordi hímek
A nemzettség nevét Günter adta 1873-ban, aki elsőként írta le 1872-ben a típusfajnak számító N. beckfordit. 1876-ban Steindachner is nagy gyűjtőmunkát végzett és 3 új fajt írt le a nembe (N. eques, N. trifasciatus és N. unifasciatus) majd 1909-ben Eigenmann ismét 3 fajjal gazdagította a nemzettséget (N. harrisoni, N. marginatus, N. minimus). 1913-ban Fowler tette le a névjegyét a N. digrammus faj leírásával. Ez a 8 faj már az 1930-as években megjelent az akváriumokban, főleg amerikában, ahol William T. Innes írt róluk cikksorozatot.
Az ’50-es években újabb két fajjal a N. espei és N. bifasciatus-szal gazdagodott az állomány Meinkel és Hoedeman által. A ’70-es években Dr. Stanley H. Weitzman vállalta magára a Nannostomusok kutatását, ’75-ben Cobbal karöltve írták le a N. marilynae fajt, majd szólóban folytatva ’78-ban 3 fajt is lejegyzett, a N. britskii, N. limatus és N. nitidus fajokat. Érdekeség, h a N. britskii-ből csupán tartósított példány van a tudomány birtokába, azóta nem sikerült újabb példányokat megfigyelni. Egy évtizeddel később Weitzmann Fernandezzel együtt írták le a N. anduzei fajt, ami nemének legkisebb képviselője, alig haladja meg az 1,5cm-t!
A 2000-es években újabb, vöröses árnyalatú Nannostomusok jelentek meg a Nyugat-európai díszhalnagykerekben. 2001-ben Paenke és Arendt írta le a N. mortenthaleri fajt, amit korábban N. marginatus alfajának gondoltak és N. sp. „Coral Red” néven került forgalomba. Pár évvel később megjelent a N. sp. „Purple” és a N. sp. „Black”. Előbbit idén, 2009-ben írták le tudományosan és a N. rubrocaudatus nevet kapta Zarske-tól. Utóbbi hovatartozása még nem tisztázott.
N. espei az 5 átlós folttal
A halak előfordulási helyét Kolumbia, Venezuela, Guyana, Francia Guyana, Perú és Bolívia fogja közre. Valamint Brazília területén is előfordulnak fajok. Többségük az úgynevezett fekete vizek lakói. A víz itt emlékeztet igazán a sötét tea színére és a kémhatása is savas, egyes területeken 3,9-es pH érték mellett is találtak Nannostomus fajokat.
A halakra sötétbarna vagy fekete hosszanti csíkok jellemzőek, kivéve a N. espei-t, aminek testén átlósan 5 fekete folt található. Testük alapszíne sárgás vagy szürkés. Egyes fajoknál a nászt, vagy az ivarérést a hímeken vörös színe jelöli. A színezetükhöz kapcsolódik, hogy éjszakára pizsamát húznak, azaz megváltoztatják színezetüket.
N. eques nappali (A) és éjszakai (B) színezete
Testméretük 1,6cm-től (N. anduzei) a 6 cm-ig (N. harrisoni) terjed. Testállásuk két fajt kivéve a megszokott vízszintes tartás. A N. eques és a N. unifasciatus ferde, 45° - 80° bezáróan úszik a levelek alatt. Ha megijesztik őket, átváltanak a vízszintes, gyorsabb úszásra. Érdekes, hogy a mellúszóikat igen gyorsan „rezegtetik” és így manővereznek a vízben. Életkoruk akváriumi körülmények között, jól tartva, akár 5-6 év is lehet!
Az akváriumban békás csapathalak – a N. mortenhalerit kivéve - és nyugodtan tarthatjuk őket más, békés fajokkal. Egy kisebb csapatnak már megfelel egy standard 60cm-es (kb. 54L) akvárium. Az akváriumot dúsan beültethetjük növényekkel, sok faj tartására megfelel a csapvíz is, bár törekedjünk 6-10 nk és 6,5 pH értékekkel rendelkező vízben tartani őket.
egy csapat N. mortenthaleri
Az etetésükre, főleg ivadékkorban oda kell figyelni. Mivel kicsi szájuk van, csak az apró eleséget képesek elfogyasztani. Ivadékkorban első eleségként papucsállatkát vagy rotatóriát adjunk nekik, s csak később frissen keltett sórákot. A felnőtt halak már a tubifexet és a grindált is gond nélkül fogyasztják.
a legújabb faj, a N. rubracaudatus
Az eddig ismert fajok:
N. anduzei (Weitzmann & Fernandez, 1987)
N. beckfordi (Günter, 1872) N. bifasciatus (Hoedeman, 1954)
N. britskii (Weitzmann, 1978)
N. digrammus (Fowler, 1913)
N. eques (Steindachner, 1876)
N. espei (Meinkel, 1956)
N. harrisoni (Eigenmann, 1909)
N. limatus (Weitzmann, 1978)
N. marginatus (Eigenmann, 1909)
N. marilynae (Weitzmann & Cobb, 1975)
N. minimus (Eigenmann, 1909)
N. mortenthaleri (Paepke & Arendt, 2001)
N. nitidus (Weitzmann, 1978)
N. rubracaudatus (Zarske, 2009)
N. unifasciatus (Steindachner, 1876)
N. trifasciatus (Steindachner, 1876)
N. sp. "Black" ("Hoffmann & Hoffmann","2005")
Igyekszem a fajokhoz, részletesebb, képekkel ellátott leírást készíteni.
külön köszönet Tom Christoffersennek aki nem csak megengedte, hogy használjam a képeit, volt olyan kedves, hogy a válaszát lefordította magyarra is! :)
Forrás:
Radek Bednarczuk – Colorful pencil for the freshwater aquarium – Tropical Fish Hobbist, 2009
Stanislav Frank – Akvaristik, 1984 - p. 82-87
Horn / Zsilinszky – Akvarisztika – Mezg. Kiadó, Budapest, 1991 – p. 169 – 173
A hazai hobbiállat tartás nem kényeztet el minket olyan nagy mérvű szakirodalommal ( ez alól talán kivétel a kutya, macska, madár) és folyóirattal mint nyugaton. Gyermekkorom kedvenc újságai voltak a hobbiállatos magazinok, szerettem olvasni halakról, békákról, hörcsögökről, és mindenről ami a sarki állatosnál megfordult. Sajnos ezen réteg magazinok csak ideig óráig maradtak fent (lásd: Hobiállat magazin, társállat magazin, terrárium magazin), nem tudtak megbirkózni a csekély mértékű vásárlóközönséggel (ez az állattartási kultúránkból adódik). Aztán egy kevésbé pozitív esemény kapcsán – amit hamarosan sikerül orvosolni - rátaláltam a Pets Magazinra.
Ez egy hetente az interneten megjelenő ingyenes újság hobbiállatokról. Főleg kisállatok - tengerimalac, görény, nyúl, stb. - meg persze kutya, cica szerepelnek benne. Az újságot tenyésztők, állatorvosok, állatorvos hallgatók s néhány lelkes állattartó látja el cikkekkel. Eddigi halas rész nem szerepelt az újságba, remélem, hogy mostantól rendszeresen lehet majd érdekes akvarisztikai cikkeket is olvasni a folyóiratban. Így akár halas, akár kisállatos az ember ajánlom neki ezt a néhol tudományos, néhol szórakoztató magazint.
Nekem tetszik a megjelenítés formája. Eltérve a szokásos pdf-es megjelenéstől egy exe filban lapozható, így igazi újság benyomását kelti. A digitalizált környezetnek köszönhetően lehetőség van az újságban internetes hivatkozások, videók beágyazására, ezzel is sokkal élénkebbé téve a magazint.
Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete által szervezett, eredetileg Augusztus 15-16-ra tervezett Akvarista Napok a Fővárosi Állat- és Növénykertben más időpontban, 3 héttel később, azaz Szeptember 5-6-án kerül megrendezésre. A helyszín és a programok változatlanok.
Sok ember van aki szeretné élete hivatásának választani mindazt, amit képes a legnagyobb lelkesedéssel és odaadással végezni. Akvaristák közül is sokan úgy vélik, nekik ezzel kell foglalkozni. Így jó néhány ember foglalkozik akváriumok karbantartásával, akvarisztikai üzlet üzemeltetésével, vagy éppen díszhaltenyésztéssel.
Ma Magyarországon egy tenyészet csak úgy lehet életképes, ha nagy halodában sokfélét tenyészt, kisebb helyen értékesebb, ritkább fajokat vagy csak egyfélét, de abból nagy mennyiséget szaporít. Ezeket a halakat sajnos csak bagóért tudja eladni a nagykereskedőknek. Itt a hal keresztül megy a nagykereskedő, kereskedő kezén is mire a haltartóhoz kerül. Persze ezek során mindenki lecsipkedi a maga kis pénzét, egyedül a lánc alján álló tenyésztő az aki, keveset nyer az üzleten.
Ez nem magyar jelenség. Szlovákiában, Csehországban is egyre panaszkodnak a kis hobbi tenyészeteket üzemeltető akvaristák a felvásárlási árakra. Így sokan a nyugat európai, főleg Olasz és Német piacra termelik a halakat. Termelik, és nem tenyésztik…
Sok probléma megoldására véleményem szerint az összefogás lehet a megoldás, itt is ebben látom a titok nyitját. 2-3000 liter vizekben nem, vagy csak nagyon kevesen képesek működő tenyészetet létrehozni. Sok kis tenyészet szinte azonos profillal működik, azonos halakat szaporít le, és próbál túladni rajtuk. A piacon próbálnak egymás árai alá menni a verseny következtében, aminek a nagykerek, kereskedők csak örülnek.
DE ha a tenyésztőkben van egy kis hajlam az összefogásra, s persze kellő intelligencia, akkor kooperálva életben tudnak maradni. Kerülni kell az azonos halak tenyésztését, így nem lennének egymás konkurenciái. A feladatok megosztásával egymást segítve dolgozzanak. 2-3 vagy akár 10 környékbeli tenyésztő összefoghatna, egy telephelyen tartanák a kiadható halakat, így kvázi egy nagykerként működne az összefogás.
Igaz, nem rendelkeznének az ázsiai importból származó, nálunk nem tenyésztett halakkal, viszont csak jó minőségű, hazai körülmények között felnőtt halakkal látnák el az üzleteket, kikerülve a nagykereskedőt. Így, az együttműködésnek hála több pénz maradna a zsebükben. Persze ezen „Álom” megvalósítására elhivatott, sorsukért tenni akaró tenyésztőkre van szükség, akik képesek kezelni a problémákat. No meg a nagykerek is ki tudja mire képesek, sok helyen a pénz teljesen megváltoztatja az emberi kapcsolatokat, sajnos…
Aki viszont érintetnek érzi magát, ajánlom beszerezni vagy csak elolvasni Adrian Slywotzky – A profit művészete c. munkáját. Igen hasznos mű mindenkinek, aki kereskedelemmel foglalkozik.
Akvarista chaton garázdálkodva felhívták figyelmemet egy jó kis boltra sárváron. Mondom, ha jó kis bolt, akkor meg kell látogatnom. Az igazat megvallva nem számítottam valami nagy csodára, figyelembe véve sárvár lakosságának számát. Egy kis garázsüzletet is el tudtam képzelni lelkes eladóval. Egy mások sárvári üzletben járva pusztulatos körülményeket láttam, nem is értem, hogy lehet így fent maradni a mai világban. Volt időm gondolkodni ezen az alig 15 perces séta során míg a vasútállomásról elértem a korábban a google mapson megtalált címhez. Kicsit kezdtem gyanakodni mikor egyre több kertes házat láttam, kezdett megdőlni a garázs shop-os elképzelésem.
Egy családi ház alsó részében kialakított kis üzletre bukkantam. A bejárat előtt két kis tavacska adta meg az alaphangulatot a bennük burjánzó növényekkel és aranyhalakkal. Az üzletbe lépve egyből megragadott az akváriumok kinézete. Az állványokon kellemes hangulatot teremtő fa burkolattal, ízlésesen körbeölelt akváriumokat találtam.
A kedves eladó arcán akkor sem láttam csalódottságot mikor közöltem, csak körülnézek, így ma nem számíthat tőlem búsás bevételre. Meglepett, hogy az akváriumok elég nagyok (kb. 90L) a kis bettás üvegeket kivéve. A másik, hogy olyan halakat is találtam amik talán a ritkaság kategóriába tartoznak. Tekintve, hogy a 80ezres szombathely 5-6 boltjában sem akadnak ilyen halak, így külön dicséret. Feltűnt, h elég sok afrikasügér vesz körül, ezt szóvá is tettem, így kiderült, hogy a tulajdonos több évtizede megszállottja ezen halaknak. Nekem sosem voltak a kedvenceim, de ez az én bajom :). Tetszett, hogy az üzletben van 3 bemutató akvárium ,ahol a kedves kuncsaftok meg is szemlélhetik milyenek lesznek a most még jelentéktelen színekkel ficánkoló sügerek. Afrikások mellett sok szép vitorlást láttam, duplakardos endlert, garnélákat, különleges csigákat, galaxyrazbórát, panda márnát és még sok mást. Ezen különlegességek mellett szinte elvárható az eladó szakértelme és kedvessége. Első találkozás alkalmával én ezt meg is tapasztaltam, és beszélgetve, megismerve az üzletfilozófiát nem hiszem, hogy ez változna :) természetesen mondanom se kell, hogy döglött vagy deformálódott halat az üzletben nem láttam.
A hangulatos kis üzlet mögött két helységben aktív díszhaltenyésztés folyik, így az üzletben kapható halak egy része saját tenyésztés, aminek előnyeit egy már korábbi postban ecseteltem. Az üzlet csak díszhalakkal foglalkozik, így teljes erővel tud az akvarisztikára koncentrálni. Azt hiszem nekem ez az üzlet kellene :)
Számomra nagyon kellemes csalódás volt a bolt, úgy érzem sikerült egy igazi gyöngyszemet találnom vas megye zavaros vizeiben. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
A minap épp betértem egy díszállat kereskedésbe itt szombathelyen és érdeklődve nézegettem a halakat, majd láttam szép kis fekete fantomlazacokat. Meglepődtem, hogy 300 ft az ára. No nem azért, mert sokallanám, hanem mert 2003-ban még Komáromban dolgozva 260-ért adtuk a fekete fantomlazacot. Nem hiszem el, hogy a közben eltelt 6 évben 40 forintot emelkedett az ára. Hisz folyamatosan arról hallunk, hogy a gáz, villany, víz s egyéb szolgáltatások, használati cikkek ára emelkedik. Hgy-hogy a díszhalak ára nem, vagy csak igen csekély mértékben változik?
A kereskedők és a nagykeresek próbálnak a költségeken faragni. Áremelésre nem is gondolnak. Nem csak most, korábban sem, féltik a piaci pozíciójukat a versenytársaktól. Így egyetlen megoldásként a halak beszerzési árainak leverése jelentheti. Erre remek eszköz a távol-keletről tucatszám beáramló tenyésztett hal.
Ez látszólag a vevőknek kedvez, hisz a jól megszokott ár marad. Viszont a minőség? Ez az egyik sarkalatos pontja a dolognak. Hisz olcsón bejönnek a halak, de ezekből mennyi fog fél év múlva is úszkálni valamely lelkes haltartó akváriumában? Hát nem sok! És ez nem minden esetben a haltartó hibája!
Nézzük meg miért is olcsóbb a távol-keleti, több ezer km-re tenyésztett hal, mint a szomszéd falubeli. Ezeken a vidékeken a klimatikus viszonyok kedveznek a haltartásnak, hisz sok díszhalunk ezen területről is származik. Állandó 25°C körüli hőmérséklet, a csapból sok hal ikráztatására, tartására megfelelő igen lágy víz folyik. Sok farmer a csekély termőföldjén medencéket alakit ki, ahol tízezer szám nevelik a halakat. A javarészt szabadtéri tartás következtében a világításra se sok gondjuk van. Gondolhatjuk, hogy az ottani viszonyoknak megfelelően nem olyan áron szerzik be a táplálékot sem, mint mi. A halak egyszerre, nagy mennyiségben érkeznek Európába, így az egy halra levetített borsos repülőút is töredéke egy hazai teherautós szállításnak.
Egy hazai tenyésztőnek meg kell küzdeni a hazai bürokráciával, fizetnie kell a víz, villany, gázszámlát, a tevékenységéhez kapcsolódó adókat. A szállítást is gyakran saját gépkocsival történik, aminek költségeit kénytelen beépíteni a hal árába. Persze a táplálék sajátkezű beszerzését, tenyésztését sem tudja megoldani sok tenyésztő olyan mennyiségben, amire szüksége van a halai táplálásához.
Különféle fórumokon egyre gyakrabban lehet olvasni olyan hirdetéseket, hogy 3-4 vagy több 10ezer liternyi akvárium, tenyészet eladó. Sok esetben a megfontolatlan üzleti kockázatvállalások vezetnek a tenyészet becsődöléséhez. De mindezek mellett igen nagy mértékben érinti őket a díszhalak árainak leverése a nagykereskedések által. Szerencsétlen tenyésztő felvevőpiac híján kénytelen bagóért odaadni az általa tenyésztett halat vagy becsukhatja a boltot.
Hogy ez miért is baj? Emberek megélhetése esik kútba. Mondhatjuk, hogy ez áldozat azért, hogy olcsóbban vehessünk halat. Elvégre is értünk, vevőkért épült ki ez az üzletág. Nekünk nem kell foglalkozni a benne zajló változásokkal, folyamatokkal.
Ennek a folyamatnak mi vagyunk a látszólagos nyertesei. De valóban? Hisz így akváriumaink telis tele lesznek ázsiai import halakkal. Sajnos sok nagykereskedő, kereskedő tisztában van azzal, hogy ezek a halak teljesen más körülmények között nevelkedtek, mint amik itt várják. Sok halat már a tenyészetekben is gyógyszerekkel tartanak életben, így májuk is károsodik, valamint csak a legjobb esetben élnek el fél évet, de legalább addig életben maradnak, míg a vevő haza nem viszi, nála pusztuljon el. Ilyenkor persze megy a kutakodás a rejtélyes betegség, nem megfelelően karbantartott akvárium okozta gondok után. Próbálunk okot keresni a halak halálára.
A hazai viszonyok között nevelkedett hal, ellenállóbb, jobban alkalmazkodik a Magyar akváriumok paramétereihez. Azok vannak szerencsés esetben, akik hazai tenyésztésű halakat vásárolhatnak, hisz nekik van esélyük arra, hogy valóban sokáig örömüket leljék az akvarisztikában.
Az utóbbi napokban újra átolvastam a nálam fellelhető akvarisztikai könyveket (Dick Mills :), Horn – Zsilinszky, Kápolnási Béla – Halak és akváriumok, Pasaréti Gyula – Akvarista műhelytitkok 1-2, P.P.I. - Akvarisztika kezdőknek és haladóknak (itt egy szép kis gyűjtemény)) és úgy vélem kelően részletes információkra csak az összes könyv átolvasása után szerezhetünk, valamint nagyon fontos, és részletes elemeket tartalmaz az Akvárium Magazin eddig megjelent számaiban található cikkek.
Egy kezdő akvaristának a Paratéti-Pethő-Illyés vagy a Horn-Zsilinszky könyv remek, hisz abban szerepelnek az alapok, amikkel neki lehet kezdeni ennek a fenséges hobbinak. De mit csináljon az az ember, aki némileg mélyebbre kíván hatolni az akvarisztikai tudást birtokló dzsungelbe? Manapság a világ kiszelésedével sok ember sajátított el külföldi nyelveket, sikerült szert tenni határainkon túlnyúló kapcsolatokra és ezen készségek birtokában van esélye külföldi szakirodalom beszerzésére, tanulmányozására. Ez mind szép és jó, hisz ma már Magyarországon is lehetőség van angol, német nyelven íródott szakirodalom beszerzésére. De az ember igazán a saját nyelvén szeret ismereteket szerezni (gondolom sokan vannak így) és ezen területen a magyar akvarisztika némileg hiányos.
A hiba forrása talán ott leledzik, hogy a hazai könyvvásárlási szokások némileg eltérnek a külföldi tapasztalatoktól valamint a hazai piac nagysága, finoman fogalmazva is eléggé elmarad a nyugati vagy akár csak a cseh vagy szlovák országokhoz képest. Így, a némileg csekély piacot figyelembe véve nem nagyon éri meg speciális szakterületeket megcélzó szakkönyvek lefordítása és kiadása, hisz alig száz példány eladása nem kedvez a készítőknek.
Ezen réteg szakterületek megmutatkoznak a korábban a fórumokról írt bejegyzésemben is. Sajnos a szakkönyvekre is ez jellemző.
Talán megoldás jelenthet egy kellően részletes általános akvarisztikai könyv létrehozása. Alapnak, talán a Horn-Zsilinszky lehet tekinthető, ahol az elavult technikai részek lecserélése mellett kiegészítve az új halfajokkal melyek az utóbbi évek felfedezései, divatirányzatai hoztak el a hazai piacokra és haltartók akváriumaiba.
A halfajokról szóló leírások sok általános könyvben semmitmondóak, néhány piktogrammal, pár sorral nem lehet igazán átadni egy hal tartásával, életmódjával megtapasztalt szépséget. Erre remek színterek a különféle akvarisztikai magánoldalak vagy az Akvárium Magazin cikkei. Ha össze lehetne foglalni egy könyvbe, kellő struktúra megtartásával az AM korábbi és jelenlegi cikkeit valamint kiegészítve ott nem szerepelt, általános akvarisztikai tudáshoz tartozó írásokkal akkor véleményem szerint az lehetne egy remek Akvarista Kézikönyv, ami valóban nem csak kezdőknek szól, hanem haladó, érdeklődőbb akvaristák igényeit is kielégíthetné.
Természetesen egy ilyen könyv elkészítése, mely minden részletre, megfigyelésre, kiforrott ötletre kiterjedően mutatja be az akvarisztikát, embertelen feladatnak ígérkezik. Ennek megvalósítása véleményem szerint nem is egy emberre, hanem sokkal inkább egy közösségre vár.
Megfelelő koordinációval, egy lelkes és hozzáértő csapattal, a feladatok feloszlásával gördülékenyebb munka veheti kezdetét, aminek eredménye ként megvalósulhat egy „Álom”, ami talán emelheti a hazai akvarisztika színvonalát. Talán külföldön is adhat egy visszhangot, hogy az itthoni akvarista közösség képes egy ilyen volumenű mű létrehozására, érdemes rájuk figyelni s talán a akvarisztikai termékeket gyártók, forgalmazók is felkapnák a fejüket
A könyv megjelenése történhetne nyomtatott formában, illetve egy közösségnek fenntartott zárt oldalon, ahol a közösség (ez lehet akár az AME is) szabadon felhasználhatja, hisz az ő közreműködésükkel saját maguknak, illetve az akvarista társadalomnak hozták létre ezt a tudáscsomagot.
nem is gondoltam volna, h a plecostomusok is csapatosan élnek. ha ez általános szokás náluk akkor nagy bajban vagyunk, mert akváriumi körülmények között kicsit nehézkes lenne teszem azt 1000 alganyaló tartása, mint az az alábbi videón látszik.
sajnálom, h a videó végéről lemaradt amikor bemászik a pasas az akváriumba :) egyébként érdekesen, hogy úszkálnak a szumik, vitorlások az afrikasügerek között. egyébként ez a Wildes Wohnzimmer c. műsor a német VOX csatornán. sajálom, h a magyar csatornákon már nincsen hobbiállatokkal foglalkozó műsor. persze máunika sáu, meg józsi barát az megy...
Az interneten való információszerzésnek az egyik legkézenfekvőbb módja a weboldalak mellett a különféle fórumoknak látogatása. Az ilyen fórumokon egyfajta közösségi élet is kialakul mely gyakorta nem csak a virtuális térben való kommunikációra korlátozódik le.
Életem majdhogynem kezdetén az Index.hu Akvárium topicjára bukkantam. Az ott kialakuló közösség nyomán létrejött az akvarista.hu oldal is. Ezen az oldalon működő fórum az ország leglátogatottabb fórumává nőtte ki magát, hangsúlyozom, FÓRUM. Az utóbbi években viszont csak egy csicsás oldal lett, fórum nélkül.
Az elmúlt években az egyes csoportok specializálódtak külön szakterületekre, és ezek nyomán fórumok jöttek létre ahol még inkább összekovácsolódtak. Ilyen fórumok a cichlids.huafrikasügeres fórum, a korallszirtes akvárium fóruma ami ma a legnagyobb tengeri akvarisztikával foglalkozó fórum. Általános akvarisztikai fórumként az akvarisztika.info fóruma. Az utóbbi egy évben jött létre a diszkoszhalak szerelmeseinek a diszkoszfórum. A zöldek kedvelőinek a Magyar Akvakertész fórum vagy a Garnélás fórum.
Magazinokhoz kapcsolódóan is jött létre fórum. Azonban úgy érzem, hogy a túlzott szabályok miatt a túl szakmai fórum jelen körülmények között nem annyira életképes, kevésbé felhasználóbarát, így nem vonz akkora tömegeket mint amit a rajta szereplő segítők szakmai felkészültsége megérdemelne.
Sok problémát vélek abban felfedezni, hogy sok helyen egyedi fórummotort alkalmaznak az oldalon. Sok külföldi fórumot végignézve, szinte kivétel nélkül phpBB vagy ahhoz kísértetiesen hasonló fórumszoftvert alkalmaznak, mely kimondottam fórum kezelésre lett kifejlesztve. Nagy előnye, h közel azonos mindegyik, így a kevésbé számítógép orientált felhasználóknak is csupán egyfajta fórumhasználatot kell elsajátítaniuk, és nem 3-4 vagy több külön fórum motort ismerniük mint a mostani helyzetben. Örülök neki, h az utóbbi időkben létrejött oldalak mind ezt a fórummotort alkalmazzák.
phpbb fórum
De a megfelelő fórumforma alkalmazása nem ad okot arra, h reménykedjünk egy sikeres fórumba. Mindenekelőtt szükséges jó néhány olyan ember aki szakmai hozzáértésével és elhivatottságával megfelelő információkkal láthatja el a fórum felhasználóit. Vannak helyen ahol ez megvan, csak a megvalósítás valahol hibás. De remekül működik ez a fórum a sügereseknél, tengeriseknél, diszkoszosoknál vagy az akvakertészeknél. Ezek mind specializálódott területek. Egy kezdő, aki még nem érti az akvarisztika egyes ágainak mikéntjét, annak nincs egy általános fórum, ahol az alapokat megszerezhetné – persze a kötelező nyomtatott szakirodalmon gondos áttanulmányozása után – és dönthetne az esetleges specializálódásról.
Sok fórum annyira kicsi tömeget vonz, h nem képes életben maradni (pl.: a Killi halas fórumot, R.I.P.) így csak egy nagyobb általános fórum alfórumaként lenne képes üzemelni, ahol néhány érdeklődöt átvonzhatna. De nyugodtan ide sorolhatnám a garnélákat, diszkoszhalakat vagy az akvakertészeket is. Mert az ő számuk is csak töredéke a hazai haltartóknak.
akvakertész logo
A jelenlegi fórumos káoszos időszak lezárását jelentheti egy általános akvarisztikai fórum létrejötte. Erre remek alap lehetne az Akvárium Magazin. Hisz ott szakemberek ülnek a monitorok előtt. Az akvarisztika.info szintén alap lehetne, hisz a rajta folytatott irány, és a munka jó, csak néhány húzóember kellene akik felráznák az ottani helyzetet, és persze ismertséget adnának. Persze az egy más kérdés, h a fórum mostani használói mit szólnának mindehhez . Sajnálom, hogy az egykoron szép reményekkel működött akvarista.hu ilyen csúnya véget ért. Hiszen a hazai akvarisztika egyik biztos információs pontja volt. Sajnálom, h nem megfelelő döntések következtében az lett ami.
Persze leszögezem ezen gondolatok mind a saját, szubjektív véleményem. Nem kell vele egyetérteni, sőt… az általam felvetett dolgok mindössze gondolatok, nem jelentenek kötelező érvényű irányokat. És nem biztos a publicitás, a tömegek, egy oldal hasznára válnak.
Örömmel értesítünk, hogy az idei évi AME Akvarista Napok szervezését elkezdtük. Rendhagyó módon az idén a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont ennek az eseménynek, természetesen az AME szervezésében. Az AME Akvarista Napok most két napig tart augusztus 15-16-án (szombat-vasárnap), ahol elsősorban oktatásokkal, előadásokkal és interaktív játékokkal szeretnénk az akvarisztikát népszerűsíteni.
A korábbi kiállítást most az állatkert akváriuma biztosítja számunkra, így több figyelmet tudunk a programokra szentelni. Íme egy kis ízelítő a tervezett programokról:
- Nano akvárium berendező verseny. - Fotókiállítás. A Submarine magazin tengeri élővilág fotókiállítását tekinthetjük meg. - Rendhagyó túravezetéseket a állatkert akváriumában. - Gyerek sarok. Akvarisztikai témájú gyermek kézműves foglalkozások. - Akvárium Magazin - Hal kvíz. - Egész nap szakmai előadások, bemutatók. - Interaktív játékok, vízmérések, mikroszkópok. - Antik akvarisztikai bemutató. - Csiga bemutató - Betta szépségverseny. - Extrém formájú akvárium bemutató - Egyéb akvarisztikai programok, növényvásár, stb.
Várjuk továbbá olyan akvaristák, érdeklődők jelentkezését, akik szívesen segítenek a programok lebonyolításában és szervezésében! Az állatkert adottságai miatt nagyon sok látogatóra számítunk, ezért most sokkal nagyobb szükség van az összefogásra és a segítő kezekre! Kérünk, gyertek segíteni!
Természetesen, ha van egy jó ötleted azt is nagyon szívesen várjuk!
Üdvözlettel,
Akvaristák Magyarországi Egyesülete
A részletes kiírásokat hamarosan közzétesszük az AM honlapon!
a szöveget az AM honlapjáról emeltem le és remek rendezvénynek ígérkezik, remélem jól sikerül majd a szervezés és a kilátogatók egy színvonalas eseménnyel gazdagodhatnak.
Az akvarisztika egy csodálatos hobbi. Az ember által elkészített akvárium nem csak a lakás csodálatos dísze lehet, hanem egy fajta iskola is mely felelősségtudatra nevel. Ennek apropóján ezen hobbi nem csak a felnőtteké, hanem a fiatalok, gyerekeké is.
Az akvarizálás sőt a haltartás sokak téves eszméjével ellentétben nem ott kezdődik, h beszerzünk egy akváriumot és beleteszünk pár színes halat. Sajnos ez egy olyan hobbi ahol kénytelenek vagyunk elsajátítani az alapszabályokat, alapismereteket. E-nélkül nem tudjuk élvezni az időtöltés ilyen formáját.
Első lépésként egy akvarisztikai könyv beszerzése a halakat tartani kívánó személy feladata. Az általam ajánlott könyv a Horn / Zsilinszky – Akvarisztika c. könyv. Igaz, első kiadása 30 éve jelent meg, azóta a tartalom nem sokat változott, viszont a halak igényei, a tartási mechanizmusok nem változtak. És kellő részletességgel tárgyalja az alapokat, ami egy kezdő akvaristának elengedhetetlen. Hisz instabil, innen-onnan összeszedett információkra épülő tudás sok helyen hézagos lehet, aminek következtébe a bennük felépített akvarisztika kártyavárhoz hasonlóan pillanatok alatt összedőlhet. És az általunk nyugtatóként végzett elfoglaltság csak álmatlan éjszakákat, feleslegen elköltött tízezreket eredményez.
Ha az ember fia mégis a színes képekkel teletűzdelt irodalom híve, annak a Pasaréti - Pethő –Illyés Akvarisztika c. könyvet ajánlom. A benne taglalt technikai eszközök már megfelelnek a modern kor elvárásainak. A halakról szóló rész sokkal szűkszavúbb mint a „Biblia” , de szerepelnek benne olyan halak amik az utóbbi évek díszhal divatjának megfelelnek.
Második lépésnek a legjobb, ha egy tapasztalt akvarista segítségét tudjuk igénybe venni. A tapasztalt akvarista ismeretsége azonban semmiképp sem pótolhatja a megfelelő szakirodalmat. Így jó ha könyveink mindig a polcon, vagy az akvárium mellett foglalnak helyet. Ezen akvarista legtöbbször valamely szomszéd vagy barát de szerencséseknek ez a helyi kereskedő is lehet, aki kellő alázattal van a hobbi iránt és képes rá szabadidős tevékenységként tekinteni, és nem csak pénzforrásként.
A mai modern technikát kihasználva segítséget kaphatunk az áldásos internetről is. Azonban ennek nagy veszélyei vannak, amit a nyomtatott szakirodalom kiküszöbölhet. A net a valódi sajtószabadság színtere, ennek nyomán rengeteg olyan dolog is kikerül, ami a szerző saját, szubjektív meggyőződése, ami azonban sok esetben semmiképp sem helytálló. Ezért tudni kell mik azok a tartalmak, amiket elfogadhatunk a neten található információk közül. Ezért aztán az internet sem tekinthető szentírásnak, hanem mint kiegészítés szolgálhat a megbecsült és mások által lektorált - azaz hiteles - szakkönyvünknek.
Az internetes információinkat szerezhetjük magánemberek oldalairól, egy-egy csoportosulás által létrehozott oldalról, egy többszereplős tapasztalatcserére épülő akvarisztika fórumról vagy a manapság egyre divatosabb blogokról.
A fórum egyik nagy hátránya, hogy az információk egy bizonyos része rejtve marad a felhasználók elől, hisz az egyes topicok eszmefuttatásai hamar átcsapnak egy szomszédos, vagy teljesen más kategóriába tartozó témához. Így alapvetően alapismeretekkel kell rendelkeznünk, h átlássuk az érdeklődésünkhöz kapcsolódóan mely témákban kereshetünk kérdésünkre választ. Az egyes topicok olvasását mindig időrendbe tegyük, azaz a legrégebbi, kezdő bejegyzést olvassuk el elsőnek. Gyakran az első oldalon már választ kapunk a kérdésünkre, és a következő oldalon gyakorta csak balga emberek segélykiáltásait látjuk akik nem voltak képesek pár sorral lejjebb lévő hozzászólásokat elolvasni.
Ha még így sem sikerült választ találnunk kérdésünkre, mielőtt feltennénk az arra vonatkozó topicba, használjuk a keresőt. Elég sok fórummotor rendelkezik beépített és az esetek többségében működő keresővel.
Ha a kereső sem mutatott eredményt, csak akkor tegyünk fel kérdést a topicba, mert így nem csak nem szemeteljük tele az oldalt, hanem mások számára is gyorsabbá tehetjük az információ magtalálását. És legyünk türelemmel, mert sok olyan kérdésünk lehet amit csak az adott halcsoportra, témára specializálódott ember képes megválaszolni. És az emberek többsége van amikor dolgozik, más elfoglaltsága van, így nem képes másodpercek alatt válaszolni a feltett kérdésekre.
Harmadik lépésként, azaz a megszerzett alapvető tudás birtokába induljunk neki a kereskedésnek és szerezzük be az akvárium kellékeit, amit kellő alapismeretek tudatában magunk is összeválogathatunk a már megismert akváriumtípusoknak és díszhalaknak megfelelően. Ha az ember betartja a kötelező lépéseket, akkor számára az akvarisztika igazi kikapcsolódás lesz, és nem púp a háton.
Mandarinhal az egyik legszínesebb és legismertebb tengeri díszhal. Élőhelye a pacifikus térség korallzátonyai. A sekélyebb vizek lakója, maximum 20 m mélyre merészkedik le a szirtek tövén. Kifeszített úszóival úgy közlekedik az elhalt korallvázak között, mint valami kis sárkány, ezt az angol nyelvterületen használják is rá.Hazánkban e mellett még előfordul a Synchiropus picturatus is.
Hal színezete elsőre megfogja az emberi tekintetet. Zömök, kékesen irizáló teste narancssárga és sárga mintázatokkal tarkított. Teste olykor a 10 cm-t is eléri, de átlagosan 6-7cm-es testnagyságot ér el. A hímek rendszerint nagyobbak, de biztos támpont csak a kifejlett hímek hátúszójának megnyúlt első sugara ad. Nyugodt, lassú mozgása főleg a kövek között érvényesül, nem kedveli a nagy áramlást
Tipp
Ha elfogadja az általunk felkínált táplálékot, érdemes azt neki külön adni. Erre remek eszköz lehet egy kisebb üveg, amibe csak a mandarinhalunk tud bebújni. Így az ebben felkínált táplálék biztos halunk hasában fog kikötni.
Kövek közt pásztázva vastag de ugyanakkor kicsi húsos szájával a köveken és a talajon élő apró rákokra vadászik. Ezek jelentik fő táplálékát is. Egy kellően beállt és nagy akváriumban bőségesen talál magának táplálékot. Ezen hal tartásának az egyik leginkább kényes pontja a táplálása. Mert ha nincs az akváriumban megfelelő mennyiség a köveken élő apró rákokból hasa beesett lesz és hamarosan szeretett halunk pusztulásával kell számolnunk. Ha szerencsénk van, halunk elfogadja az általunk felkínált fagyasztott eleséget, valamint az általunk frissen keltett artemiát, azaz sórákot. Legvégső esetben próbálkozhatunk apró szemű szúnyoglárvával vagy jól átmosott tubifexszel is. Ha nem kellően nagy az akváriumunk (~1000L) lehetőleg ne tartsunk mellette olyan halakat, amik táplálék konkurensei lehetnének (pl.: ajakoshalak).
Mint már említettem csak kellően nagy akváriumba próbálkozzunk meg a mandarinhal tartásával vagy ha olyan példányt sikerül beszereznünk ami szemmel láthatóan nem soványodott le az ületbe illetve szemünk láttára elfogyasztja a felkínált táplálékot. De minden esetben törekedjünk, hogy legalább 300L-es medencébe és 40-50kg élőkő közé kerüljön ez az érdekes hal. Nyugodt viselkedésű, nem mutat agresszivitást a többi hallal szemben, kivéve ha két ivarérett hím találkozik.
A hal vékony bőrrel rendelkezik ami nagyon könnyen megsérül és fogékony lehet a különféle bőrbetegségekre. Ennek elkerülése érdekében jól kell tartani a halat és mellette tarthatunk tisztogatóhalat vagy tisztogató garnélákat.
Ha halainkat kellőképpen jól tartjuk és egy párral rendelkezünk akkor nagy eséllyel számíthatunk az ívásukra is. Még ha könnyen le is ívnak halaink sajnos nagyon nehézkes a kicsik felnevelése. A mandarinhal ívása este következik be. A hím násztáncának felvezetése után az áramlásba állva a nősténnyel testüket összepréselik. Ennek eredményeként a nőstényből ikra, a hímből sperma távozik. A megtermékenyített ikrák lebegnek a vízben és mint állati plankton úsznak tovább.
egy video az ívásról
A lárvák 18-24 óra múlva bújnak ki az ikrákból de csak 3 nappal később kezdenek hallárva kinézetet felvenni. A frissen kikelt kicsik 1,5 mm-es nagyságúak. Az éhes kishalak felnevelése csakis élő fito- illetve zooplanktonnal lehetséges. A tengeri halakra jellemző metamorfózis a 28-35. napon következik be, ekkor kezd igazi hal alakjuk kirajzolódni. 3 hónapos korukra elérik a 2cm-t és kiköpött másaik szüleiknek. Szerencsére egyre többen próbálkoznak a mandarinhalak szaporításával, sajnos inkább a tengerentúlon valamint Európa nyugati részén. Sikeres magyarországi mandarinhal szaporulatról nincs tudomásom.
Észak Carolina egyes csatornáit ellepték a különös lények. persze ha egy arra járó akvarista közelebbről megnézi egyből fel is szedi és jóllakatja vele a halait :D
aki nem ismerné fel a telepet annak elárulom, hogy egy csomag tubifex figyel a csatorna oldalán
sokan látták már vagy legalább hallottak olyan halról mely az élő közegét, a vizet, eszközként is használja a zsákmányszerzésre. a jávai lövőhal (Toxotes jaculator) élőhelyéhez alkalmazkodva alakította ki vadásztechnikáját. a mangrove mocsarak remek élőhelyet biztosítanak sok ember számára kellemetlen rovarnak, mely a halak számára terített asztalnak tekinthető.
de hatalmas rovartömegek nem csak a sós vízi mangrove mocsarak felett repkednek. a labirintkopoltyús halak zöme is oxigénben szegény mocsaras környezetben él, ahol meglepő módon, ők is a vadászat eme érdekes vízen kívüli módját alkalmazzák. bizonyítékként szolgáljon ez a videó. bár kétségtelen, h akváriumi körülmények között valósul meg.
íme: VIDEO (sajna beilleszteni nem tudtam, mert a videót nem engedik)
