2009. július 24., péntek

Biznisz - Öszsefogás

Sok ember van aki szeretné élete hivatásának választani mindazt, amit képes a legnagyobb lelkesedéssel és odaadással végezni. Akvaristák közül is sokan úgy vélik, nekik ezzel kell foglalkozni. Így jó néhány ember foglalkozik akváriumok karbantartásával, akvarisztikai üzlet üzemeltetésével, vagy éppen díszhaltenyésztéssel.

Ma Magyarországon egy tenyészet csak úgy lehet életképes, ha nagy halodában sokfélét tenyészt, kisebb helyen értékesebb, ritkább fajokat vagy csak egyfélét, de abból nagy mennyiséget szaporít. Ezeket a halakat sajnos csak bagóért tudja eladni a nagykereskedőknek.
Itt a hal keresztül megy a nagykereskedő, kereskedő kezén is mire a haltartóhoz kerül. Persze ezek során mindenki lecsipkedi a maga kis pénzét, egyedül a lánc alján álló tenyésztő az aki, keveset nyer az üzleten.

Ez nem magyar jelenség. Szlovákiában, Csehországban is egyre panaszkodnak a kis hobbi tenyészeteket üzemeltető akvaristák a felvásárlási árakra. Így sokan a nyugat európai, főleg Olasz és Német piacra termelik a halakat. Termelik, és nem tenyésztik…

Sok probléma megoldására véleményem szerint az összefogás lehet a megoldás, itt is ebben látom a titok nyitját. 2-3000 liter vizekben nem, vagy csak nagyon kevesen képesek működő tenyészetet létrehozni. Sok kis tenyészet szinte azonos profillal működik, azonos halakat szaporít le, és próbál túladni rajtuk. A piacon próbálnak egymás árai alá menni a verseny következtében, aminek a nagykerek, kereskedők csak örülnek.

DE ha a tenyésztőkben van egy kis hajlam az összefogásra, s persze kellő intelligencia, akkor kooperálva életben tudnak maradni. Kerülni kell az azonos halak tenyésztését, így nem lennének egymás konkurenciái. A feladatok megosztásával egymást segítve dolgozzanak. 2-3 vagy akár 10 környékbeli tenyésztő összefoghatna, egy telephelyen tartanák a kiadható halakat, így kvázi egy nagykerként működne az összefogás.

Igaz, nem rendelkeznének az ázsiai importból származó, nálunk nem tenyésztett halakkal, viszont csak jó minőségű, hazai körülmények között felnőtt halakkal látnák el az üzleteket, kikerülve a nagykereskedőt. Így, az együttműködésnek hála több pénz maradna a zsebükben. Persze ezen „Álom” megvalósítására elhivatott, sorsukért tenni akaró tenyésztőkre van szükség, akik képesek kezelni a problémákat. No meg a nagykerek is ki tudja mire képesek, sok helyen a pénz teljesen megváltoztatja az emberi kapcsolatokat, sajnos…

Aki viszont érintetnek érzi magát, ajánlom beszerezni vagy csak elolvasni Adrian Slywotzky – A profit művészete c. munkáját. Igen hasznos mű mindenkinek, aki kereskedelemmel foglalkozik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Nyílméreg szekció - Ranitomeya imitator, az utánzás nagymestere

  Ranitomeya imitator  (Schulte, 1986)   A  Ranitomeya imitator  az állatvilág legnagyobb utánzója. Ahogy a faj elnevezése imitator is erre ...