2009. július 21., kedd

Biznisz - A díszhalak árai

A minap épp betértem egy díszállat kereskedésbe itt szombathelyen és érdeklődve nézegettem a halakat, majd láttam szép kis fekete fantomlazacokat. Meglepődtem, hogy 300 ft az ára. No nem azért, mert sokallanám, hanem mert 2003-ban még Komáromban dolgozva 260-ért adtuk a fekete fantomlazacot. Nem hiszem el, hogy a közben eltelt 6 évben 40 forintot emelkedett az ára. Hisz folyamatosan arról hallunk, hogy a gáz, villany, víz s egyéb szolgáltatások, használati cikkek ára emelkedik. Hgy-hogy a díszhalak ára nem, vagy csak igen csekély mértékben változik?

A kereskedők és a nagykeresek próbálnak a költségeken faragni. Áremelésre nem is gondolnak. Nem csak most, korábban sem, féltik a piaci pozíciójukat a versenytársaktól. Így egyetlen megoldásként a halak beszerzési árainak leverése jelentheti. Erre remek eszköz a távol-keletről tucatszám beáramló tenyésztett hal.

Ez látszólag a vevőknek kedvez, hisz a jól megszokott ár marad. Viszont a minőség? Ez az egyik sarkalatos pontja a dolognak. Hisz olcsón bejönnek a halak, de ezekből mennyi fog fél év múlva is úszkálni valamely lelkes haltartó akváriumában? Hát nem sok! És ez nem minden esetben a haltartó hibája!

Nézzük meg miért is olcsóbb a távol-keleti, több ezer km-re tenyésztett hal, mint a szomszéd falubeli. Ezeken a vidékeken a klimatikus viszonyok kedveznek a haltartásnak, hisz sok díszhalunk ezen területről is származik. Állandó 25°C körüli hőmérséklet, a csapból sok hal ikráztatására, tartására megfelelő igen lágy víz folyik. Sok farmer a csekély termőföldjén medencéket alakit ki, ahol tízezer szám nevelik a halakat. A javarészt szabadtéri tartás következtében a világításra se sok gondjuk van. Gondolhatjuk, hogy az ottani viszonyoknak megfelelően nem olyan áron szerzik be a táplálékot sem, mint mi. A halak egyszerre, nagy mennyiségben érkeznek Európába, így az egy halra levetített borsos repülőút is töredéke egy hazai teherautós szállításnak.

Egy hazai tenyésztőnek meg kell küzdeni a hazai bürokráciával, fizetnie kell a víz, villany, gázszámlát, a tevékenységéhez kapcsolódó adókat. A szállítást is gyakran saját gépkocsival történik, aminek költségeit kénytelen beépíteni a hal árába. Persze a táplálék sajátkezű beszerzését, tenyésztését sem tudja megoldani sok tenyésztő olyan mennyiségben, amire szüksége van a halai táplálásához.

Különféle fórumokon egyre gyakrabban lehet olvasni olyan hirdetéseket, hogy 3-4 vagy több 10ezer liternyi akvárium, tenyészet eladó. Sok esetben a megfontolatlan üzleti kockázatvállalások vezetnek a tenyészet becsődöléséhez. De mindezek mellett igen nagy mértékben érinti őket a díszhalak árainak leverése a nagykereskedések által. Szerencsétlen tenyésztő felvevőpiac híján kénytelen bagóért odaadni az általa tenyésztett halat vagy becsukhatja a boltot.

Hogy ez miért is baj? Emberek megélhetése esik kútba. Mondhatjuk, hogy ez áldozat azért, hogy olcsóbban vehessünk halat. Elvégre is értünk, vevőkért épült ki ez az üzletág. Nekünk nem kell foglalkozni a benne zajló változásokkal, folyamatokkal.

Ennek a folyamatnak mi vagyunk a látszólagos nyertesei. De valóban? Hisz így akváriumaink telis tele lesznek ázsiai import halakkal. Sajnos sok nagykereskedő, kereskedő tisztában van azzal, hogy ezek a halak teljesen más körülmények között nevelkedtek, mint amik itt várják. Sok halat már a tenyészetekben is gyógyszerekkel tartanak életben, így májuk is károsodik, valamint csak a legjobb esetben élnek el fél évet, de legalább addig életben maradnak, míg a vevő haza nem viszi, nála pusztuljon el. Ilyenkor persze megy a kutakodás a rejtélyes betegség, nem megfelelően karbantartott akvárium okozta gondok után. Próbálunk okot keresni a halak halálára.

A hazai viszonyok között nevelkedett hal, ellenállóbb, jobban alkalmazkodik a Magyar akváriumok paramétereihez. Azok vannak szerencsés esetben, akik hazai tenyésztésű halakat vásárolhatnak, hisz nekik van esélyük arra, hogy valóban sokáig örömüket leljék az akvarisztikában.

5 megjegyzés:

  1. Kicsit elkanyarodva a témától. Azzal azért ugye tisztában vagyunk, hogy az említett bolt nem most volt olcsó, hanem a meg nem nevezett komáromi volt 2003-ban drága. Én is csak ajánlani tudom a boltot, igényeggége miatt. De valljuk be, határváros lévén, és a konkurencia viszonylagos hiánya miatt az árak igen borsosak voltak és azok most is.

    Sajnos igen, egyre több helyen találkozhat az ember sajnos a tömegtermelet, "silány" termékekkel. Ha ezesetben nevezhetőek így az említett élőlények. Részemről felháborító ez a fajta hozzáállás a minnél nagyobb haszon elérése céljából. Egy boltosnak, halasnak igen is felellősséggel kellene boltot üzemeltetnie. Egyrészt pozitívum lenne a boltra nézve is, hiszen egy "minőségi" boltnak szerintem nagyobb lenne a visszajáró, állandó vásárlóközönsége. Másrészt a tulaj személye sem lenne megkérdőjelezhető a témával kapcsolatban. Arról nem is beszélva mekkora csalódás, lelki sérelem éri a kezdő/haladó akvartistát hőn áhított hala indokolatlan pusztulásakor. És ilyenkor jön az agyalás, hogy mit is ronthattam el, és csak agyal és agyal.............
    Pedig nem is olyan biztos, hogy ezen NEKÜNK KELLENE ELGONDOLKODNUNK!!

    Minden jót!
    .:/Locn@/:.

    VálaszTörlés
  2. Helló!

    valóban némileg ferdítettem abból a szempontból, hogy a komáromi üzlet valóban nem tartozott a legolcsóbb üzletek közé (az általad felsorolt okok miatt) de ha megnézed bármely terméket az élet minden területéről azt tapasztalod, h sokkal nagyobb mértékben növekedett az ára mint a díszhalaknak. a borozó ahova járok 2003-ban még 53ft-ért mérte a kisfröccsöt, ma már 70-et kell érte odagurítanom a pultra

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Már megint én!
    Nem régen jártam én is a két komáromi boltban, melyekről már régebbi blogodban is írtál. Én is ugyanúgy látom, mint TE.
    Én nehezen értem meg azt, hogy emberek azzal foglalkoznak, hogy 1 hal ára 250 vagy 300 Ft, amikor elszívnak 2 doboz cigit naponta 1.200.- -ért, meg elbuliznak 5-10.000.- -et hétvégén.
    Én halat csak tenyésztőtől, növényt csak a termesztőtől veszek. Nem hiányzik a távolkeleti darakór és társai, mely kórokozók nagy része szinte semmilyen reakciót nem mutat a nálunk kapható gyógyszerekre. Persze a megelőzés a legfontosabb, ha betegségről van szó, így a hal megvásárlása ennek az első lépcsőfoka.
    A boltosokról csak annyi a véleményem, hogy ahogy sok más területen, itt sem feltétel a szakértelem. Úgy árulnak sokan élőlényeket, mintha bugyit meg zoknit árulnának. Magyarul nem hivatás, csak üzlet. Elvileg a piac ki kéne, hogy vesse magából ezeket, de egyelőre nem teszi. Hogy miért, nem tudom. Talán a vásárlók nem elég igényesek?
    És vannak még kiváló tenyésztők Magyarországon, akik értenek ahhoz amit csinálnak és készségesek is a halak ideális tartási körülményeinek felvázolásában. Tény, hogy egy kis munkát, energiát kell fektetni a megkeresésükbe, de megéri. Mint minden más esetben. Sokan azt nem értik meg, hogy mindenhez, ami ér valamit, tenni kell, munkát kell fektetni bele. Vagy csak néhányunk szerint?
    ákos

    VálaszTörlés
  4. Nem is beszélve arról, hogy olyan betegségek érkeznek az import hlakkal, amik miatt az állatorvosok is csak a fejüket vakarják!
    Tudom én, hogy ebben a rohadt globalista szemét világban, csak a pénz beszél, de ki kellene alakítani valamiféle véd- és dacszövetséget, nekünk akvaristáknak, hogy csak itthon tenyésztett halakat áruljunk, vegyünk. Persze ehhez kereskedők is kellenének, akikről pedig tudjuk, hogy olyanok, amilyenek, tisztelet a kivételnek. Ez csak elhatározás kérdése.

    VálaszTörlés
  5. asebestyén szerintem teljesen igazad van
    DE szerintem csak a pénztelen szakadtabb "akvaristák" foglalkoznak azzal hogy mennyi egy hal ára és ők azok akik nézegetni járnak csak boltokba illetve beszélgetni a "szakma rejtelmeiről" és nem vásárolni mert aki igazi akvarista (és nem a legszakadtabb fajta)azoknak tök mindeggy hogy 250 vagy 300 ft egy hal ha meg akarják venni ugyis megveszik!

    VálaszTörlés

Nyílméreg szekció - Ranitomeya imitator, az utánzás nagymestere

  Ranitomeya imitator  (Schulte, 1986)   A  Ranitomeya imitator  az állatvilág legnagyobb utánzója. Ahogy a faj elnevezése imitator is erre ...